A KMGY története 1900-tól napjainkig

A Mérőműszer Gyártás Fellendülése a Marx és Mérei Cégnél

Az I. világháború utáni években a Marx Ferenc és Mérei Emil 1900-ban alapított cége a termelését új alapokra helyezte. Az elektrifikálás jelentőségének felismerésével 1918-ban bevezették az elektromos mérőműszerek gyártását. A vállalkozás vegyes jellege továbbra sem szűnt meg. Mindenféle eszközt gyártottak, olykor kiváló minőségben, amit elismerések is jelezték. 1935-ben a vállalat már húsz aranyérem tulajdonosa volt. Bár a Marx és Mérei cég 0,5 osztálypontosságú műszerei jó hírnévnek örvendtek, a fejlődés lehetőségei mégis korlátozottak voltak a pénztőke és kiterjedtebb üzletkör hiányában. Döntő fordulatot az 1925-ös év hozott, bár ez akkor még korántsem volt nyilvánvaló. Az 1900-tól gyártott mutatós hőtechnikai és az 1918-tól készített villamos mérőműszerek fejlesztési eredményeire figyelve – ahogy a tulajdonosok 1942-ben a Honvédelmi Minisztériumnak megírták -, „a M. Kir. Légügyi Hivatal felszólítására 1925-ben kezdtük el ugyancsak elsőül a repülőműszerek gyártását és 10 év alatt 1935-ig olyan mértékben fejlesztettük, hogy ez évtől kezdve a külföldi behozatal feleslegessé vált”. Az Iparügyi Minisztérium ezen eredményeket méltányolva engedélyezte már 1938-tól (!) az „Első Magyar Repülőműszergyár” név használatát. A vállalat bekapcsolódott az úgynevezett Messerschmidt-programba.

A Közlekedési Mérőműszerek Gyára Megalapítása

A Honvédelmi Tanács 1953. április 1-i határozatával megalapította a Közlekedési Mérőműszer Gyárát, feladatául a repülőgép műszerek magyarországi fejlesztését és gyártását írva elő. Felügyeleti szerve a Középgépipari Minisztérium lett.

A járműműszer profil kialakítása
A KMGY önálló gyártmányfejlesztési programmal kezdetben nem rendelkezett. A repülőgépműszerek közül kezdetben a mechanikus elven működő motor-és az úgynevezett sárkányellenőrző műszereket szerkesztették és gyártották, majd helyet kaptak a termékek közt az olaj-és a vízhőmérséklet-, a motorolaj-, a motorszívótérnyomás-mérők stb.

A repülpőgépműszer-gyártmány profil mellet kiegészítésként meteorológiai műszereket fejlesztettek ki, mint például légnyomás-, hőmérséklet- és nedvességregisztrálókat. E műszerek eleinte a német Henny cég gyártmányai mintájára készítették, majd különféle konstrukciós változtatásokat hajtottak végre az érzékenység növelésére.
Az elektromos repülőműszerekből átszerkesztett nyomásmérők, hőmérők, üzemanyagszint-mérők és ampermérők, valamint mechanikus levegőfeszmérők mellett a gyár saját konstrukcióban tervezte meg az autóbuszoknál új igényként jelentkezett elektromos sebességmérő- és kilométer számláló, elektromos motorfordulatszám-jelző műszerkészleteket. Ezeket teljes egészében a gyár műszaki fejlesztési tervei szerint, saját konstrukció alapján kezdték gyártani. Az IKARUS részére több, különböző fajta műszereket gyártottak és szállítottak.
1959-től kezdődően az IKARUS autóbuszokba kevés kivétellel, majd később kizárólag a KMGY elektromos műszereit építették be. Ezzel a gyár profilgondja alapjában megoldódott.

A hajóműszereket az Óbudai Hajógyár megrendelésére fejlesztették ki, szovjet exportra gyártott hajókhoz. Ezek főként különböző nívómérők és nívókapcsolók voltak, a nagy tartálymérete miatt hidrosztatikus mérőelven működtetve.

A gyártmányfejlesztési munka összefoglalásaként meg lehet állapítani, hogy 1957-től kezdődően a KMGY gyártmányszerkesztése és technológiai munkája áttért az addigi dokumentációadaptálási tevékenységről a teljesen saját gyártmány konstrukciók, technológiák és felszerszámozás tervezésére, és ez a csaknem teljes profilváltáson felül szintén jelentős fordulatot jelentett a gyár életében.
A jármű-műszergyártás megkezdése ugrásszerű fejlődést eredményezett. Az addig kis mennyiséghez képest az IKARUS 55-ös és 66-os farmotorosokhoz évi 3-400 azonos típusú műszert gyártottak, amelyeket részben betanított munkások szereltek.

A termelés felfutása a modern beszabályozó, ellenőrző és hitelesítő berendezések nélkül elképzelhetetlen volt. Ez a készülékezés már a repülőműszerek gyártásánál meghonosodott, noha a kis sorozatszámok miatt meglehetősen drágának bizonyult. A vállalat termékskálája bővítésével igyekezett minél több kereskedelemben is kapható alkatrészt alkalmazni hitelesítő berendezéseiben, hogy azok rövidebb idő alatt elkészüljenek.

A termelés alakulásában és fejlődésében nagy szerepet játszott a sorozatnagyságának a közútijármű-műszerek kifejlesztésével együtt járó fokozatos növekedése, a gyártmány- és gyártásfejlesztés ezen időszakban elért össze eredménye. Mindez gyors ütemű termelésnövekedést hozott és kedvező önköltség alakulását eredményezett. A termelési érték 1954 és 1963 között több mint háromszorosára nőtt. A termelés ugrásszerű fejlődését a közútijármű-műszergyártásra történő áttérés, az ezzel kapcsolatos igény erősödése és a sorozatnagyság megnövekedése segítette elő.
A közvetlen export ebben az időszakban elsősorban a közútijármű-műszerek pótalkatrészként történő szállítását foglalt magában (a MOGÜRT Külkereskedelmi Vállalat megrendeléseire), főként NDK-ba, Lengyelországba és Szovjetunióban. Az exportszállítások 1960-ban indultak meg és évről évre jelentősebb mértékűek voltak.

Ganz Műszer Művek Közlekedési Műszergyára Története 1970-től 1982-ig

1970 és 1980 között a gyár munkájában és eredményeiben agyarányú, szinte ugrásszerű fejlődést hozott két tényező: az egyik a nyugatnémet VDO céggel megkötött licencszerződés alapján honosított új elektromos műszercsalád gyártásának bevezetése. A másik tényező a közvetlen exportszállításoknak csaknem az összes szocialista országra történő kiterjesztése volt. Az ú piacok megszerzése és a közvetlen exportra szállított műszerek mennyiségének nagymértékű emelése.

GMM KMGY története 1983-tól 1993-ig

1983-tól a KMGY és a VDO céggel korábban kötött licencszerződés módosításaival megteremtette annak a lehetőségét, hogy a cég által megszerzett járműműszer-alaptípus-licencek továbbfejlesztésével, az egyes vevői igényekhez igazodó adaptációk kialakításával fokozatosan bővítse piacait. A rendszerváltozást megelőző években árbevétele megközelítette az egymilliárd forintot.

 

A KMGY Története 1993- napjainkig

Az 1993. év végi privatizáció a gyárat csődhelyzetben találta, pénzügyi helyzete instabil volt. Az új tulajdonosok a gyárat részvénytársasággá alakították. A tulajdonosoktól megbízást kapott Zelenka Pál, új vezérigazgató igen következetes megszorító intézkedésekkel fokozatosan stabilizálta a gyár likviditását. A szoros pénzügyi politika eredményeképpen 1994 végére a gyár visszafizette a csődtartozásait, ami nagy lökést adott a belső fejlesztéseknek, a termékek finanszírozásának.
A hosszú és körültekintő piacépítő munka eredményeként volt vevőink egy része visszatért, így fokozatosan nőtt az árbevétel. Az újabb igényeket gyors fejlesztésekkel kellett kielégíteni. Egyre nagyobb megrendelések és újabb partnerek megjelenése növelte az árbevételt.
1998 a nagy átalakulások éve is a KMGY-ben, mert ekkor került az üzem területére a külső nagy raktár lejes árukészlete, valamint ebben az évben sikerült a jelentős racionalizálási folyamat eredményeként 150 főre csökkenteni a gyári létszámot. A területi átalakítás eredményeként a hasonló technológiai folyamatok közös egységben vannak, az egyes műszertípusok teljes gyártási folyamata zárt rendszerben működik, vagyis megszűnt a fékész termékek raktárra gyártása. A vevő által megrendelt termék elkészítése az alkatrészgyártástól a készre szerelésig egy folyamat, amihez csak az alkatrészeket kell a raktárból biztosítani.
A gyártmányfejlesztési munka alapvető fontosságú volt, hiszen csak új termékek gyártásával volt lehetséges új megrendelőket számunkra megnyerni, partnerkapcsolatot kialakítani. Ezen időszak alatt születtek az elektronikus áramkörű műszerek és jeladóik, a mechanikus nyomásmérős kombinált műszerek, a szívócsöves üzemanyagszint-mérő jeladók családjai.

1997 és 1998 – az új Zetor műszerfal terv megvalósításának esztendei. Ekkor készültek el a ma is gyártásban lévő nagy sikert elért műszeregység tervei és gyártóeszközei. A Zetor traktorgyár új fejlesztésű termékeibe korszerű műszeregységet kívánt beépíteni, így hosszas műszaki és kereskedelmi tevékenység eredményeként megszületett az évtized legnagyobb beruházása, a traktor műszerfal létrehozása. Ez hat hónap alatt az első vázlatokból a kész gyártmányig egy negyvenmilliós beruházás eredményeként évi 4000 műszeregység elkészítését eredményezte.

Napjainkban kezd beérni az a hosszú és alapos piacépítő munka, amelyet a gyár elvégzett és végez ma is, sok új megrendelő részére mintaműszerek szállítása és különféle ajánlatok kiadása van folyamatban. Mindezek ígéretes új árbevételi források lehetnek a jövőben, és további fejlődést eredményezhetnek a KMGY számára.